�ll�t�lag egy jetit�l sz�rmaznak azok a sz�rsz�lak, amelynek vizsg�lat�t most kezdt�k meg brit tud�sok. Az els� tesztek sor�n csak azt siker�lt meg�llap�tani, hogy mely �llatokb�l nem sz�rmazhat a minta.

A jetinek tulajdon�tott sz�rsz�lakat az indiai Dipu Marak adta a BBC brit k�zszolg�lati m�dium munkat�rsainak: a f�rfi szenved�lyesen hisz a feltehet�en n�v�nyev� l�ny - ahogy Indi�ban h�vj�k, a mande barung - l�tez�s�ben. 

Marak a mint�t a Garo-hegys�gben, a dzsungelben tal�lta arrafel�, ahol kor�bban egy erd�sz, �ll�t�sa szerint h�rom egym�st k�vet� napon l�tott egy k�zel 3 m�ter magas, nagyj�b�l 300 kilogrammot nyom�, emberszab�s� majomhoz hasonl� teremtm�nyt. Sokan �ll�tj�k, hogy az indiai Meghalaya �llamban fekv� hegys�gben hasonl� l�nyt figyeltek meg. 

A sz�rsz�lakat vizsg�l� kutat�, Ian Redmond a szerint a minta nagyon k�l�nleges, �s felt�n� hasonl�s�got mutat azokkal a sz�lakkal, amelyeket a Mount Everestet els�k�nt megh�d�t� Sir Edmund Hillary aj�nd�kozott egyik, a Himal�j�ban tett �tja sor�n a londoni Term�szett�rt�neti M�zeumnak.

Nem hasonl�t

Az emberszab�s� majmok szak�rt�je els� k�rben olyan �llatok sz�r�vel vetette �ssze a Dipu Marakt�l kapott mint�t, amelyek a k�rny�ken �lnek, de nem tal�lt egyez�st: a sz�rsz�lak nem �zsiai fekete medv�t�l, nem vaddiszn�t�l, �s nem is mak�k�kt�l sz�rmaznak. 

A vizsg�latot Ian Redmond �s k�t m�sik szak�rt�, Anna Nekaris �s Jon Welles v�gezte az Oxford Brookes Egyetemen az orsz�g egyik leg�rz�kenyebb mikroszk�pj�val, amelynek seg�ts�g�vel k�tsz�zszoros�ra nagy�tott�k a sz�rsz�lakat, majd �sszehasonl�tott�k a t�bbivel. 

Redmond �s Nekaris szerint minden es�ly megvan arra, hogy a sz�r egy eddig m�g fel nem fedezett emberszab�s� majomfaj egyed�nek test�b�l sz�rmazik. "Csup�n k�t �ve egy �j mak�k�fajt tal�ltak �szak-Indi�ban. Lehets�ges, hogy akadnak m�g olyan cs�cskei a dzsungelnek, ahol eddig m�g nem ismert emberszab�s�ak �lnek" - magyar�zta az el�bbi.

A szak�rt�k arra is r�mutattak, hogy nemr�giben m�g az emberszab�s�ak egy faj�nak hatalmas p�ld�nyai, a gigantopitekuszok �ltek a ter�leten. A fajt csak viszonylag k�s�n ismert�k meg a szak�rt�k. "Csak azut�n siker�lt azonos�tani, hogy nyugati tud�sok k�l�nleges fogakat tal�ltak k�nai patikusokn�l, akik azt �ll�tott�k, hogy s�rk�nyokt�l sz�rmaznak" - mondta Ian Redmond. 

A kutat�k szerint nem kiz�rt, hogy ha val�ban l�tezik a jeti, az a k�r�lbel�l 300 ezer �vvel ezel�tt kihalt gigantopitekuszok ut�da lehet. "K�nnyen lehet, hogy egy ismeretlen f�eml�s, ha nem is a havasi ember" - tette hozz� Ian Redmond, aki hamarosan a sz�rsz�lakb�l kinyerhet� DNS-t is megvizsg�lja, ami k�zelebb vihet a megold�shoz.


�gy n�zhetett ki a gigantopitekusz (forr�s: Wikipedia)