A Mount Everest lehet az �j homoszexu�lis turisztikai c�lpont, mivel Nep�l meleg esk�v�ket rendezne a vil�g legmagasabb hegy�n. Nep�l idegenforgalmi minisztere, Sharat Singh Bhandari azt nyilatkozta a Timesonline-nak, hogy az orsz�g szeretn� fellend�teni a turisztikai vonzerej�t azzal, hogy els� �zsiai orsz�gk�nt enged�lyezi az azonos nem�ek h�zass�g�t. A miniszter m�r felvette a kapcsolatot a bostoni Nemzetk�zi Homoszexu�lis �s Leszbikus Turisztikai Konferencia szervez�ivel.

"Ahogy azt a vil�g is tudja, a nep�li Mount Everest a vil�g legmagasabb cs�csa, Buddha sz�let�si helye, �zsia b�szkes�ge." - mondta nyilatkozat�ban. "Arra gondoltam, hogy megragadjuk a lehet�s�get �s megh�vjuk, vend�g�l l�tjuk a szexu�lis kisebbs�geket a vil�g minden t�j�r�l. Nep�l azt is tervbe vette, hogy els�k�nt rendezi meg j�niusban az �zsiai Homoszexu�lis �s Leszbikus Turisztikai Szimp�ziumot Katmandu v�ros�ban. 2007-ben a homoszexualit�s itt m�g b�nnek sz�m�tott �s ak�r k�t �v b�rt�nb�ntet�ssel s�jtott�k."

De az azonos nem�ek h�zass�g�t t�mogat� t�rv�ny m�r a parlament el�tt van, miut�n 2008-ban a Legfels�bb B�r�s�g elrendelte, hogy a korm�ny vegye napirendre a szexu�lis kisebbs�gek jogainak t�mogat�s�t.

Az idegenforgalmi f�rum m�r foglalkozni fog az azonos nem�ek Mount Everesten k�thet� h�zass�g�val, n�sz�tk�nt az elef�nt szafari programlehet�s�g�vel �s m�s speci�lis szolg�ltat�sokkal.

K�zel k�t �s f�l �vsz�zados legitim korm�nyz�s, monarchista hagyom�ny szakadt meg 2008. m�jus 28-�n Nep�lban, amikor az orsz�gban kiki�ltott�k a k�zt�rsas�got. A vil�g legmagasabban fekv� orsz�g�ban m�jus 29-�t a k�zt�rsas�g napj�v� nyilv�n�tott�k. Val�j�ban azonban fekete bet�kkel �s v�rrel �rott napja ez a d�l-�zsiai hegyek n�peinek.

A kor�bban id�tlen kir�lys�gk�nt nevezett, napjainkban huszonh�rom milli� lakossal rendelkez� orsz�g 1768 �ta f�ggetlen �llam. Az uralkod� dinasztia mind�sszesen tizenh�rom kir�lyt adott az id�k sor�n. Legutolj�ra Gyanendra Bir Bikram Shah jelenthette Visnu, hindu isten megtestes�lt form�j�t az itt �l�k szem�ben. A Magyarorsz�g ter�let�n�l m�sf�lszer nagyobb orsz�gban t�bb mint hatvan etnikai csoport �l. A monarchia nem csak a k�zt�k l�v� kapcsot jelentette, hanem igazgat�si, egy�ttm�k�d�si keretet is ny�jtott egyben, �gyelve a kisebbs�gi csoportok k�z�tti b�ke meg�rz�s�re.

Ennek a b�k�nek a fennmarad�sa az id�k�zben mindink�bb er�s�d� kommunista nyom�s miatt azonban egyre bizonytalanabb� v�lt. Az orsz�got kor�bban vezet� Tribhuvan Bir Bikram Shah 1951-ben alkotm�nyos reformok nyom�n elt�r�lte az addig �r�kl�d� minisztereln�ki poz�ci�t �s kabinetkorm�nyz�st vezetett be. Ebben az �vben ny�ltak meg az orsz�g hat�rai a k�lf�ldr�l �rkez�k el�tt. A n�gy �vtizeddel k�s�bbi politikai reformoknak k�sz�nhet�en pedig m�r t�bbp�rtrendszer m�k�dhetett az alkotm�nyos monarchi�ban. Ezt k�vet�en a kommunista p�rtok meger�s�d�se zajlott. E p�rtok azonban nem csak a politikai �letben k�zd�ttek, hanem utcai zavarg�sokkal �s v�res lesz�mol�sokkal adt�k tudt�ra Nep�l n�p�nek k�vetel�s�ket: a kir�lys�g megsz�ntet�s�t �s az egyp�rtrendszer kialak�t�s�t.

Az ezredfordul�t k�vet�en az uralkod� t�bbsz�r a korm�nyf�k elt�vol�t�s�ra k�nyszer�lt, azok tehetetlens�ge �s nem megfelel� helyzetfelismer�s�k miatt. Ekkor a kommunist�k m�r a politikai �let minden ter�let�n ki�p�tett poz�ci�kkal rendelkeztek. 2006 �prilis v�g�n Gyanendra kir�ly a sorozatos t�ntet�sek �s terrorcselekm�nyek hat�s�ra lemondott a teljhatalomr�l. A lemond�sa azonban nem oldotta a mesters�gesen kialak�tott �s a kommunist�k �ltal sz�tott t�rsadalmi fesz�lts�geket. 2007 december�nek v�g�n a parlament v�g�l a kir�lys�g megsz�ntet�s�r�l �s a k�zt�rsas�g kiki�lt�s�r�l d�nt�tt. Az �llamforma megv�ltoztat�s�t pedig csak az �prilisi alkotm�nyoz� nemzetgy�l�si v�laszt�sok ut�ni id�kre halasztott�k.

A v�laszt�st a maoist�k nyert�k, a m�sodik legt�bb szavazatot kapott Nep�li Kongresszus �s az ugyancsak kommunista (marxista-leninista) p�rt el�tt. A v�laszt�son egy�bk�nt t�z kommunista p�rt indult. Az �jonnan megv�lasztott nemzetgy�l�s 560 : 4 ar�nyban 2008 m�jus 28-�n elt�r�lte a k�tsz�zharminckilenc �ve fenn�ll� monarchi�t �s Nep�lt f�ggetlen, oszthatatlan, szuver�n, szekul�ris �s teljesen demokratikus k�zt�rsas�gg� nyilv�n�totta.

A kir�lynak tizen�t napot szabtak meg arra, hogy kik�lt�zz�n a kir�lyi palot�b�l, ahonnan m�r el�z�leg bevont�k a kir�lyi lobog�t �s a nemzeti z�szl�val helyettes�tett�k azt. A palot�b�l nemzeti m�zeum lett, s m�ra a kir�ly k�p�t elt�vol�tott�k a p�nzekr�l, neve pedig elt�nt a nemzeti himnuszb�l. L�tsz�lag hirtelen zajlottak le ezek az esem�nyek, pedig val�j�ban t�bb �ves vagy �vtizedes aknamunka k�tes eredm�nyei ezek.

Nem csup�n egy er�s dinasztia �s egy �llamforma �rt v�get Nep�lban. A k�l�nb�z� etnikumok nem csak egym�ssal, de a term�szettel is p�ratlan harm�ni�ban �ltek itt mindig. Most ezt a harm�ni�t t�rt�k meg azzal, hogy idegen ideol�gi�val megfert�z�tt t�megek felfegyverkezve a hagyom�nyokra t�madtak. Nem ismeretlenek azonban azok eszk�z�k, amelyeket most Nep�lban a kommunist�k alkalmaztak. Hasonl� m�don l�z�tottak m�r Magyarorsz�gon is idegen �rdekeket kiszolg�lva az 1910-es �vekben (melynek eredm�nye a monarchia sz�thull�s�t k�vet� tan�csdiktat�ra lett) majd 1945 ut�n a Szovjetuni� nyom�s�ra a hazai kiszolg�l�ik (mely pedig az egyp�rtrendszert majd az �jabb szovjet diktat�r�t eredm�nyezte).

A Himal�ja orsz�g�nak lak�i eddig nem ismert�k a kommunizmus borzalmait, sem pedig a kapitalizmus gy�tr� mindennapjait. Eddig az itteni emberek �s uralkod�juk viszony�t term�szetes rend jellemezte, m�t�l pedig az egyenl�s�g hamis jelszav�val a kir�lys�g int�zm�nyei ellen t�madhatnak �njel�lt ateista vezet�ket k�vetve, amelynek az eredm�nye a t�rt�nelmi tapasztalatok alapj�n csakis degener�lt elitizmus lehet. Nep�l t�rt�nelm�nek legs�t�tebb napjak�nt eml�tj�k majd m�jus 29-�t, amit ma m�g a k�zt�rsas�g napjak�nt �nnepelnek a f�lrevezetettek.

Az egyik utols� hagyom�nyon, vall�sos felfog�son �s hierarchikus renden alapul� rendszert d�nt�tt�k most romba olyanok, akik csup�n �nz� akaratukat �s partikul�ris csoport�rdekeket tudnak kifejezni. �k a n�pb�l �lnek majd, a kir�ly azonban mindig a nemzet�rt �l, hiszen kor�bban is az eg�sz n�pe f�l�tt uralkodott.

Nep�l utols� uralkod�j�t vesz�tette el.