A libanoni b�kefenntart� er�k miel�bbi felsorakoztat�s�t k�rte az ENSZ egyik f�titk�rhelyettese azokt�l az orsz�gokt�l, amelyek katon�kat k�ldenek a kontingensbe. Eddig mind�sssze hat tag�llam - k�zt�k h�rom muszlim orsz�g - v�llalta, hogy r�szt vesz a misszi�ban.

Mark Malloch Brown szerint a k�sleked�s a k�zel-keleti harcok ki�jul�s�hoz vezethet. Az ENSZ rem�nyei szerint 10-15 napon bel�l 3000-3500 b�kefenntart� �rkezik meg a d�l-libanoni t�rs�gbe. Ezek a katon�k alkotn�k a majdani kontingens el��rs�t.

Eddig hat orsz�g tett konkr�t f�laj�nl�st az ENSZ-er�k meger�s�t�s�re. K�zt�k h�rom Izraelt gyakran kem�nyen b�r�l� muszlim t�bbs�g� orsz�g: Malajzia, Banglades �s Indon�zia. Ut�bbi m�ig nem ismeri el az er�szakkal l�trehozott Izrael �llamot. B�kefenntart�kat �g�rt Nep�l is. N�metorsz�g tengeri feladatokat ell�t� csapatokat k�ld�s�t v�llalta. Az orsz�gban egy�bk�nt �jabb konfliktus t�rt ki a korm�nykoal�ci�n bel�l a libanoni b�kefenntart�sban val� r�szv�telr�l. Berlini �rtes�l�sek szerint a szoci�ldemokrata p�nz�gyminiszter k�z�lte, hogy egyetlen eur�val sem hajland� hozz�j�rulni a n�met hadsereg libanoni k�zrem�k�d�s�hez, azaz a tervezett r�szv�telt a kereszt�nydemokrata v�delmi miniszternek a jelenlegi k�lts�gvet�si keretb�l kellene kigazd�lkodnia. Cs�t�rt�ki inform�ci�k szerint a kezdeti szakaszban mintegy 1200-1500 Bundeswehr-katona venne r�szt a libanoni b�kefenntart�sban, a r�szv�tel k�lts�gei pedig messze meghaladn�k a 100 milli� eur�t. A p�nz�gyi konfliktus mellett v�ltozatlanul politikai vit�k is terhelik a libanoni b�kefenntart�sban val� n�met k�zrem�k�d�s terv�t.

A kontingenst vezet� Franciaorsz�g sem t�l lelkes, a v�rtn�l j�val kisebb er�t, csup�n 200 f�nyi k�l�nleges egys�get k�ld a t�rs�gbe. P�rizs egy�bk�nt is aggodalm�t fejezte ki amiatt, hogy a b�kefenntart� er�k mand�tuma �s feladata nem el�gg� tiszt�zott. A vil�gszervezet b�kefenntart�inak munk�j�t seg�ti majd a libanoni hadsereg 15 ezer katon�ja is, akik k�z�l t�bb sz�zan m�r meg�rkeztek a Lit�ni foly� t�rs�g�be, �s fokozatosan �tveszik az izraeli hadsereg �ltal kor�bban elfoglalt d�l-libanoni ter�letek ellen�rz�s�t. A libanoni er�k 1960 �ta el�sz�r hatolhatnak be saj�t orsz�guk d�li ter�leteire, melyet az elm�lt 46 �vben a palesztin harcosok, majd a megsz�ll� izraeli hadsereg, az � kivonul�suk ut�n pedig a Hezbollah ellen�rz�tt. A hadsereget a helyiek kit�r� �r�mmel fogadt�k.

K�zben sok ezer menek�lt d�l-libanoni t�r vissza otthon�ba – ha van hova. Sokukat ugyanis csak lakhely�nek romjai fogadnak.

K�zben a bejr�ti rep�l�t�ren a h�bor� kezdete �ta el�sz�r sz�lltak le utassz�ll�t� g�pek. Ezzel megsz�nt a Libanon feletti izraeli l�gi blok�d, a tengeri z�rlat azonban egyel�re fennmarad.


Lel�ttek k�t palesztint Betlehemn�l

Izraeli katon�k lel�ttek k�t palesztin harcost a ciszjord�niai Betlehem k�zel�ben - k�z�lt�k palesztin biztons�gi forr�sok. Az izraeli hadsereg sz�viv�je szerint mindketten az Iszl�m Dzsih�d palesztin szervezet tagjai voltak. Az izraeli katon�k le akart�k tart�ztatni a palesztin fegyvereseket, mire azok t�zet nyitottak - mondta az izraeli katonai sz�viv�.

Kor�bban az izraeli l�gier� bomb�zott egy �ll�t�lagos fegyvergy�rat a G�zai �vezetben. Izrael szerint az �zemben olyan rak�t�kat gy�rtottak, amelyeket azt�n a zsid� �llam ter�let�re l�ttek ki. A l�gicsap�sban legkevesebb h�rom palesztin megsebes�lt.