Nep�lba nincs k�telez�en el��rt olt�s. 
A Nemzetk�zi Olt�k�zpontban (1097 Bp., Gy�li u. 2-6.) 5 f�le olt�st aj�nlanak: hepatitis A �s B, tetanusz, t�fusz �s meningococcus okozta agyvel�gyullad�s ellen. Ezeket az olt�sokat a fenti c�men �s a megyei �NTSZ-ekn�l lehet megkapni (2003-ban kb. 15 ezer ft volt �sszesen) Az olt�sokat �rdemes az utaz�s el�tt legal�bb 1 h�nappal beadatni, hogy a kell� v�detts�g id�ben kialakuljon.
Mal�ri�val kapcsolatban el�gg� elt�r� v�lem�nyek forognak k�zsz�jon. Az �NTSZ-n�l az ottani 'nagy k�nyv' szerint aj�nlatos szedni a gy�gyszert megel�z�sre, ha Nep�l d�li (Terai) ter�leteire megy�nk. Nep�liak szerint az orsz�gban m�r hossz� �vek �ta nincs mal�riavesz�ly h�la az 50-60-as �vekben DDT-vel v�gzett irt�soknak. Katmandu, Pokhara �s a Himal�ja r�gi�ja teljesen biztons�gos ilyen szempontb�l, mivel itt nagyobb a tengerszintfeletti magass�g, s ez nem kedvez a sz�nyogoknak. A turist�k �ltal igen kedvelt Chitwan Nemzeti Parkban (amely szint�n a d�li Terai ter�let�n tal�lhat�) a mal�riavesz�ly igen csek�ly, csup�n az es�s (monszun) �vszakban emelkedik n�mileg ennek a rizik�ja. Mal�ria ellen nincs v�d�olt�s, hanem a megel�z�sre tablett�t lehet szedni, amit csak receptre lehet kapni (Lariam). 
Fontos ezenk�v�l m�g a sz�nyogcs�p�sek megel�z�se sz�nyogriaszt�kr�mek, moszkit�h�l�, megfelel� ruh�zat haszn�lat�val. (A sz�nyogok m�s betegs�geket is terjeszthetnek.) Moszkit�h�l� Chitwan-ban minden sz�llod�ban van az �gyakhoz. A dzsungelben aj�nlatos vil�gos sz�n�, hossz� ujj� ruha �s hossz�nadr�g viselete.