Egy reggel felkerekedtem, hogy megn�zzem az Indrani templomot, ami nem messze van a Thamelt�l. A Katmandu-v�lgy �slakosai - a newari n�pcsoport - �ppen �nnepelt itt �s szerte a k�rnyez� templomokban, ami sok f�st�l�ssel, vir�ghint�ssel �s vizibivalyok lefejez�s�vel j�rt. A mit sem sejt� �ldozati �llatot a szent�ly el� terelt�k, a l�bait g�zsba k�t�tt�k, majd a szarvain�l fogva addig fesz�tett�k h�tra a fej�t, am�g az a lapock�ihoz szorult. Amikor a tehetetlen bivaly nyak�t egy �les k�ssel felv�gt�k, t�bb m�teres t�vols�gban beter�tette a k�z�ns�get a ki�ml� v�r. A r�ngat�z� �llat fej�t v�g�l p�r gyakorlott mozdulattal egy perc alatt elv�lasztott�k a test�t�l. H�t igen, a nep�li hinduizmus sokkal k�zelebb �ll a nyers, �si r�tusokhoz, amelyekben az �let �s hal�l sokkal kev�sb� absztrakt, ink�bb konkr�t alakban jelenik meg. Erre utalnak az ilyen v�res �llat�ldozatok �s az el�z� �r�sban eml�tett erotikus templomd�szek is, amiben egy�bk�nt az Indrani templom sem szenved hi�nyt. S�t, az �n. tantrikus hinduizmusban sz�mos olyan szertart�s is tal�lhat�, amelyekben sz�nd�kosan t�lz�sba visznek olyan szenved�lyeket, amelyekt�l egy�bk�nt meg k�v�nnak szabadulni. Ilyenek p�ld�ul a h�sev�s, alkohol fogyaszt�s, a szex �s m�g ki tudja mi minden ;).

Ezek ut�n a Swayambunath sztup�hoz indultam, ami szint�n k�nnyen megk�zel�thet� gyalog. A sz� - Swayambu - �nmag�t�l felemelkedettet jelent, ami arra a legend�ra utal, hogy a sztupa alapj�t k�pez� domb Mandzsusri bodhiszattva l�togat�sakor �nmag�t�l emelkedett ki a Katmandu-v�lgyb�l. Mivel a saj�t er�b�l val� felemelked�s eszm�je k�zponti jelent�s�g� a buddhizmusban, a Swayambunath sztupa is kiemelked� fontoss�g� kegyhely a tibeti (illetve vajrayana - gy�m�nt �t) buddhizmus sz�m�ra. Saj�tos eredetmond�j�b�l fakad�an nemcsak a szent�ly �p�lete, hanem maga a domb is egy sztup�nak sz�m�t, amit zar�ndokok sz�zai j�rnak k�r�l, kiz�r�lag az �ramutat� j�r�s�val megegyez�en, hogy karm�jukat tiszt�ts�k. A legt�bb szent helyhez hasonl�an ez sem csak egy sztupa, hanem egy eg�sz komplexum rengeteg imaz�szl�val, imaker�kkel, szobrokkal, �p�letekkel, kuty�kkal �s majmokkal. A k�zelben tal�lhat� Saraswati szent�ly k�zkedvelt a helyi iskol�sok k�z�tt, akik a templomot h�romszor megker�lve biztos�thatj�k az istenn� k�zbenj�r�s�t a k�vetkez� dolgozaton vagy vizsg�n. A m�dszer �ll�t�lag hal�lbiztos. 

K�vetkez� napon a sz�lloda mindenes�nek meghagytam, hogy hova post�zza az �rt�keimet, ha t�rt�nne velem valami, azt�n biciklit b�reltem, hogy azzal der�tsem fel a Katmandu-v�lgy egy�b nevezetess�geit. Vettem egy pormaszkot is, ami nagyon j� d�nt�sek bizonyult. Els� utam Pashupatinath fel� vezetett, ahol Siva �r egyik kreat�v inkarn�ci�j�t im�dj�k az �jtatos hinduk. Mit ad Isten - ki tudja melyik :) - pont megint egy �nnepet fogtam k! Hatalmas t�meg h�mp�lyg�tt egyik templomt�l a m�sikig, gabon�t meg vir�gokat sz�rva, �gyhogy a zar�ndokok r�vid id� alatt bok�ig �r� massz�t var�zsoltak a f�ldre. Koldusok �s szent emberek - turista szempontb�l ugyanaz - hada lepte el a k�rny�ket, nyomor�kokok, vakok, s�t lepr�sok ny�jtogatt�k a csonka kezeiket az �nnepl� t�meg fel�. Pashupatinath ugyanaz a nep�liaknak, mint Varanasi az indiaiaknak. Az 1600 �ves templom komplexum a Bagmati foly� partj�ra �p�lt. Mindenki azt szeretn�, hogy holttest�t itt �gess�k el, �s hamvait a foly� viz�be sz�rva kiker�ljenek a reinkarn�ci� k�rforg�s�b�l. A halotti m�gly�k f�stje folyton meg�lte a k�rny�ket. Sajnos a legfontosabb templomok r�zveretes kapui z�rva voltak a hitetlenek el�tt, ez�rt csak a t�bbm�teres h�rom�g� szigony - Shiva szimb�luma - cs�cs�t l�ttam kikandik�lni a magas falak m�g�l.

Ezut�n a Katmandu-v�lgy m�sik h�res sztup�j�hoz tekertem, ami az egyik legnagyobb a vil�gon �s legal�bb h�tsz�z �ves. Ekkor m�r kiss� a pokolba k�v�ntam a bicikliz�st, �szint�n sz�lva. A sztupa egy �tszintes, saj�tos alak� �p�tm�ny, szimbolik�ban gazdag jelent�startalommal. �p�t�se szigor� vall�si fel�gyelet alatt, r�g�ta meghat�rozott m�don t�rt�nik. A belseje t�m�r, de k�l�nb�z� kamr�kban �rt�kes t�rgyakat szoktak elhelyezni, mint p�ld�ul dr�gak�veket, szobrokat, nemesf�meket, szent sz�vegeket (mantr�kat) tartalmaz� tekercseket, szent emberek relikvi�it stb. A sz�gletes alap jelk�pezi a f�ld elemet �s enn�l fogva az eg�sz anyagi vil�got. A kupola alak� r�sz a viz elem, m�sr�szt az anyagi vil�g k�t�tts�geire val� r�eszm�l�st szimboliz�lja. F�l�tte a buddha szemekkel ell�tott k�p a t�zet, �s megvil�gosod�s tizenh�rom l�pcs�j�t jelk�pezi. A r�d a leveg�vel �s a megvil�gosodott �llapottal vonhat� p�rhuzamba. A legf�l�l l�v� eserny�szer�s�g az �ress�get �s a nirvan�t jelenti. A sztupa k�r�l sz�mos tibeti buddhista kolostor tal�lhat�. Sok k�lf�ldi j�n ide buddhista filoz�fi�t vagy teol�gi�t tanulni, �gyhogy van itt egy kis turistagett� is. Az egyik tibeti �tkezd�ben megk�stoltam a tibeti k�s�t, a tsomp�t (ejtsd: c�mpa), nem sejtve, hogy k�s�bb Bodhgayaban mennyit fogok enni bel�le. Innen m�g tov�bb biciklizve egy izzaszt� hegymenet ut�n el�rtem a Kopan kolostort, amit kifejezetten nyugati tursit�knak sz�ntak, akik Nep�lban akarnak megvil�gosodni. Ennek a szomsz�ds�g�ban van a Gokarna Mahadev kolostor, ami az �ri�si "egyes�l�sben l�v�" buddha szobr�r�l nevezetes - most m�r mindenki mindenki sejtheti, hogy mit jelent ez -, �n m�gis arr�l jegyeztem meg, hogy a kolostor kuty�i megett�k a nadr�gomat. Sajnos a l�bam is benne volt, �gyhogy kicsit agg�dtam, mert ann� megsp�roltam a veszetts�g elleni olt�st. De v�g�lis �letben maradtam, nem? ;) 

A Katmandu-v�lgyben l�v� h�rom v�ros k�z�l Patan a m�sodik legnagyobb. Az aktu�lis sztr�jkot kicselezve busszal j�ttem ide. A patani Durbar t�r m�g katmanduin�l is nagyobb �p�t�szeti csemege, de �n ilyenekhez nem �rtek, �gyhogy szimpl�n csak tetszett. A t�rr�l ny�lik egy t�nyleg remek m�zeum, ami r�vil�g�t a hinduizmus �s buddhizmus k�l�nb�z� ir�nyzataira. Patan is egy olyan hely, ahol �rdemes elt�vedni egy kicsit, �s bolyongani az utc�kon, mert hihetetlen dolgokkal futhatunk �ssze. Van p�ld�ul egy Arany Templom - na nem olyan, mint a szikhek� Amritsarban - , de ez is �ppen el�gg� d�szes. Val�j�ban ez egy buddhista kolostor, a bels� udvaron egy gy�ny�r� tripla tetej� szent�llyel. A megsz�lal�sig �leth� r�z �llatszobrok �rzik a szerzetesek nyugalm�t.
Egy helyi, elfelejtettem nev� csemege - k�leses lep�nyszer�s�g r�s�t�tt toj�ssal �s dar�lt h�ssal - elfogyaszt�sa ut�n m�g �ppen vissza�rtem Katmanduba s�t�ted�sig. K�vetkez� nap sajnos elhagytam a v�rost, �s Lumbinibe, Buddha sz�l�hely�re utaztam.

ONGO