1. nap: �rkez�s �j-Delhibe

�j Delhi Delhi v�ros�n bel�li modern metropolis, amely egyben az Indiai K�zt�rsas�g f�v�rosa is. �j Delhit Edwin Lutyens vezet� 20. sz�zadi brit �p�t�sz tervezte. 1911-ig Calcutta (Kolkata) volt a f�v�ros, de sok India ter�let�n vir�gz� kor�bbi birodalomban is Delhi t�lt�tte be a �s gazdas�gi �s politikai k�zpont szerep�t. 2003-as adatok szerint �j-Delhi lakoss�ga 295 000 f�, de teljes Delhi� viszont 14.1 milli�, amivel �gy Bombay (Mumbai) ut�n ez India m�sodik legn�pesebb v�rosa.

2. nap: �j-Delhi v�rosn�z�s

Ezen a napon kell megn�zn�nk Delhi l�tnival�it, ez�rt nem k�sleked�nk, reggelink ut�n nyakunkba vessz�k a v�rost

Lotus Templom (The Bah�'� House of Worship): Ez a templom a Bah�i vall�s k�vet�inek �p�lt kegyhely, 1986-ban fejezt�k be, �s ez az indiai szubkontinens f� bahai temploma. �rdekes, l�tuszvir�g form�ja miatt sz�mos �p�t�szeti d�jat nyert, �s t�bb sz�z cikkben �rtak r�la. A tervet egy Kanad�ban �l� ir�ni sz�rmaz�s� �p�t�sz Fariborz Sahba k�sz�tette. Mint minden bahai templom ez is 9 oldal� es 27 szabadon �ll� k�zel 40 m�ter magas hatalmas m�rv�ny szirom d�sz�ti, �s a t�volb�l �gy n�z ki, mintha �szna az �t k�r�lvev� 105 000 n�gyzetm�teres 9 medenc�ben. 9 kapun lehet a bels� terembe jutni, ahol 2500 embernek jut hely. Az �p�t�s�hez a p�nz nagy r�sz�t egy Ardish�r Rustamp�r nev� illet� adta Hyderabadb�l, aki 1953-ban e c�l�rt odaadta eg�sz �let�n �t megsp�rolt p�nz�t. Az 1986 decemberi �tad�s �ta 2002-ig t�bb mint 50 milli� l�togat�t vonzott, �vente t�bb mint 3 milli�t, de hindu szent napokon k�zel 150 000 ember is megl�togatja (mi ne akkor menj�nk)

India Kapu (India Gate): Edwin Lutyens �p�tette annak a k�zel 90 ezer indiai katon�nak az eml�k�re, akik az els� vil�gh�bor�ban �s az 1919-es afg�n h�bor�ban haltak meg. A 42 m�ter magas �p�tm�ny alapk�v�t 1921 febru�r 10-�n fektett�k le, �s az �p�t�se 1931-ben fejez�d�tt be. A falaiba az elhunyt katon�k neveit v�st�k.

V�r�s Er�d (The Red Fort, Lal Qil'ah, vagy Lal Qila): Shah Jahan mogul uralkod� �j f�v�ros�nak Shahjahanabadnak a Delhi �llamban �p�lt hetedik muszlim v�rosnak a palot�ja volt. A fal hossza 2,5 kilom�ter magass�ga 16 m�ter �s 33 m�ter (foly� menti oldal) k�z�tt v�ltakozik. Belsej�ben baz�rsor, palota �s m�s adminisztrat�v �p�letek tal�lhat�ak. 1648-ban 10 �v munka ut�n �p�lt fel v�gleg. A brit-indiai hadsereg f�hadisz�ll�s�v� tette 1857 ut�n.

Humayun S�rboltja (Humayun Tomb): A s�rbolt 1570-ben fejez�d�tt be, Nasiruddin Humayun (1508-1556) m�sodik Mogul vez�r r�sz�re. A vil�g�r�ks�g r�sze. A f��p�let k�zep�n van Hamayun mauz�leuma.

Safdarjung S�rboltja (Safdarjung's Tomb): A m�rv�ny mauz�leumban tal�lhat� s�rbolt 1754-ben Safdarjungnak �p�lt, aki Muhammad Shah gyenge Mogul uralkod� (1719-1748) er�s minisztereln�ke volt.

Laxminarayan Templom (Birla Laxmi Narayan Temple): A templomot Birla Mandirnak is nevezik, a j�l�t hindu isten�nek Laxminak �s a hindu h�roms�g megtart�j�nak Lord Vishnunak �p�lt. Sz�k�kutak �s hatalmas kertek tark�tj�k. Lord Krishna sz�let�snapj�n (Janmashtami) a templom h�v�k ezreit vonzza.

Qutb Minaret (Qutb Minar): A Qutb �p�letegy�ttes legh�resebb r�sze ez a minaret (az egy�ttes t�bbi tagja pl.: Alai Minaret ami 2x magasabbra lett tervezve mint t�rsa, de v�g�l24.5 m�ter magas lett, a Quwwat-ul-Islam mecset, amit 1190-ben kezdtek el �p�teni, a t�r�k m�v�szek �ltal k�sz�tett faragott m�rv�ny kapu az Ala-I-Darwaza, illetve az a 7 m�ter magas 41 centi �tm�r�j� 6 tonn�s ac�loszlop, ami ahhoz k�pest, hogy Chandragupta II Vikramaditya (375–414) �p�tette meglep�en j� �llapotban van). A Qutb minaret sz�mtalan dologban rekorder, �gy j�l �rthet�, mi�rt olyan n�pszer� a turist�k k�z�tt. Ez India legmagasabb tornya (72 m) �s egy�ttal ez a vil�g legmagasabb t�gla minarete is. Als� �tm�r�je 14.3 m tetej�n pedig 2.7 m�ter. De ezen k�v�l rendk�v�l fontos t�rt�nelmi helysz�n is. 1193-ban kezdt�k �p�teni de nem k�sz�lt el 1368-ig. Az Unesco �ltal a vil�g�r�ks�g r�sz�nek nyilv�n�totta.

Iskcon templom (Iskcon Temple): Az Iskcon r�vid�t�se a: The International Society for Krishna Consciousness (ISKCON), azaz a Hare Krishna mozgalomnak, amit 1966-ban New Yorkban alap�totta A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada. Ezt a templomot 1998-ban �p�tett�k, 30 m�ter magas, �s a k�zponti l�gkondicion�l�val ell�tott term�ben 1500 ember f�r el egyszerre. A finom m�v�szi festm�ny d�sz�t�seket orosz m�v�szek k�sz�tett�k.

3. nap: Utaz�s Delhib�l Agr�ba

Delhit�l Agra 203 kilom�terre van, ami indiai viszonylatban k�r�lbel�l 3 �s f�l �ra utaz�st jelent. Agra a Yamuna foly� partj�n Uttar Pradesh �llamban �p�lt v�ros. H�rnev�t onnan kapta, hogy a mogul dinaszti�k idej�n 1526-1658-ig f�v�rosk�nt funkcion�lt.Sz�mtalan ebb�l a korb�l val� �p�lete miatt a mai napig sz�mtalan turista l�togatja meg. A Taj Mahal az Agra Er�d �s Fatehpur Sikri Unesco Vil�g�r�ks�g r�sze. A 2000-es adatok szerint a v�rosban 1.4 milli� ember lakik

Jama Masjid: 1648-ban �p�lt mecset (magyar neve: P�ntek Mecset), Shah Jahan l�ny�nak, Jahanara Begum hercegn�nek. Ez india egyik legnagyobb mecsetje.

4. nap Agra megtekint�se

Mivel Agraban is van j� p�r l�tnival�, nem is vesztegetj�k az id�nket, nekil�tunk sorban:

Taj Mahal: Taj Mahal, a n�v �nmag��rt besz�l, ez a vil�g egyik legh�resebb �p�lete, �s egyben a mogul uralkod� Jahan Shah kedvenc feles�g�nek Mumatz Mahalnak a s�rhelye. Vil�g�r�ks�g r�sze, �s egyben a vil�g 7 r�gi �s �jkori csod�j�nak egyike. A Yamuna foly� partj�n 1630-t�l 1652-ig a perzsa �p�t�sz Ustad ISa vezet�s�vel 22 �v alatt 20 000 munk�s r�szv�tel�vel k�sz�lt el ez a t�k�letesen szimmetrikus monument�lis �p�let. A Szent Kor�nb�l val� id�zetek d�sz�tik, a 22 d�m jelzi az �p�t�s�nek idej�t. A legeleg�nsabb ezek k�z�l 30 m�ter ker�let�, �s kb. 25 m�ter magas, pontosan ezalatt tal�lhat� a s�rbolt. K�s�bb fia Aurangzeb masg�t a Shahot is ide temettette. A bej�ratot �s az eg�sz �p�letet f�ldr�gak�vek tucatjai d�sz�tett�k,. aminek nagy r�sz�t az angol megsz�ll�k elhordt�k.

Agra Fort (Red Fort): A fent eml�tett Shah nagyapja Akbar kezdte �p�teni az er�d�t 1565-ben, b�r m�g unok�ja is hozz�-hozz�tett az er�dh�z, aki k�s�bb palot�jak�nt is haszn�lta. Ez ism�t csak egy Vil�g�r�ks�g r�sz�t l�pez� �p�let. Gyakran V�r�s Er�dnek is nevezik. 2,4 kilom�ter ker�let�, v�r�s homokk� �p�let, n�ha b�sty�kkal tark�tva. K�ls� fal�t 9 m�ter sz�les �s 10 m�ter m�ly �rok veszi k�r�l

Mariam S�rboltja: Akbar feles�g�nek, a kereszt�ny Miriam Zamaninak v�gs� nyughelye ez, �ton Sikandra fel�. � volt egy�bk�nt Raja Bharmal Kachhwaha of Ambar l�nya Akbar feles�ge, �s Salim anyja ha valaki nem tudn� ;) 1623-ban halt meg Agraban.

Sikandra (Akbar s�rboltja): Sikandra Akbar a nagy mogul uralkod� v�gs� nyughelye 13 kilom�terre van az Agra Er�dt�l. Teljess�ge az uralkod� szem�lyis�g�t t�kr�zi. A gy�ny�r�en faragott v�r�s homokk� s�r egy gy�ny�r� z�ld kertben tal�lhat�. Akbar m�g �let�ben m�g maga tervezte meg a s�rhelyet, majd fia Jahangir fejezte be 1613-ban

Fatehpur Sikri: Akbar Agratol 35 kil�m�terre Fatehpur Sikribe helyezte f�v�ros�t. Ez k�s�bb elhagyott� v�lt, de a fennmaradt �p�letek fontos t�rt�nelmi jelent�s�get sejtetnek. Ez a hely is az Unesco Vil�g�r�ks�geinek egyike

Itmad-Ud-Daulah s�rboltja: Itmad-Ud-Daulah annyit tesz az �llam pill�re. Ezt a rangot kapta a s�rba temetett Mirza Ghiyas Beg, aki Jahangir mogul uralkod� els� minisztere volt. A s�rboltot l�nya (aki egy�bk�nt Jahangir feles�ge volt, csak hogy minden a csal�dban maradjon ;) ) �p�ttette neki 1622-1628-ig. A mauz�leum egy 50 n�gyzetm�teres �s 1 m�ter magas n�gysz�gletes alapon nyugszik, magass�ga mintegy 23 m�ter, n�gy sark�ba pedig hatsz�glet�, egyenk�nt 13 m�ter magas tornyokat �p�tettek. Falai Rajahstani feh�r m�rv�nyb�l k�sz�ltek, �s gazdagon d�sz�tett�k f�ldr�gak�vekkel,jasper, lapis lazuli, onyx, top�z. Ez is a Yamuna foly� partj�n fekszik, �s mivel hasonl� a Taj Mahalhoz, de sokkal kisebb, a Baby Taj nevet kapta.

5. nap utaz�s Agr�b�l Jaipurba, Jaipur megtekint�se

Az Agra-Jaipur t�vols�g kb 232 km, ami India m�rt�kkel sz�molva kb. 5 �ra utat jelent. Jaipur ismertebb nev�n a R�zsasz�n V�ros Rajastan �llam f�v�rosa. 1727-ben alap�totta Sawai Jai Singh II maharadzsa egy kisz�radt t� fenek�re, �s egyben ez volt India els� tudatosan megtervezett v�rosa. Megalakul�sa ut�n 276 �vvel 2003-ban k�r�lbel�l m�r 2.7 milli� lakossal b�szk�lkedhetett. A v�ros falait �s t�glalap alak� blokkjait az �si hindu �p�t�szeti rendszer, a Shilpa-Shastra szerint fektette le. A r�zsasz�n v�ros, nevet azut�n kapta, miut�n ezeket az �p�leteket �ll�t�lag az�rt festett�k ilyenre, hogy Alfr�d herceg 1853-as l�togat�sakor jelezz�k a v�ros britekhez f�z�d� lojalit�s�t.  Az �v�rosba nagy, 30 m�ter sz�les utc�kon lehet eljutni.

Galtaji: Indiai szent zar�ndokhely Jaipurt�l 10 kilom�terre. A hatalmas komplexum t�bb templomb�l �ll �s h�res a benne tal�lhat� term�szete v�zforr�sokr�l, �s az �t k�r�lvev� gy�ny�r� term�szetr�l. Kiv�l� kil�t�s ny�lik az alatta elter�l� v�rosra. Szent helly� akkor v�lt, mikor Szent Galay eg�sz �let�t az itt medit�l�snak szentelte, de a templom csak sokkal k�s�bb   Sawai Jai Singh II udvaronca, Diwan Rao Kriparam �ltal a 18. sz�zadban

V�rosh�za (City Palace): A tradicion�lis Rajasthani �s mogul �p�t�szet p�ld�ja, amit Jai Singh II maharadzsa �p�tett, de sok ut�dja is k�s�bb hozz�tett. A City Palace egy r�sz�ben m�g ma is ott lakik a legutols� maharadzsa fia �s csal�dja. Bent sok �rdekes dolgot l�thatunk, t�bbek k�z�tt a kir�lyi koszt�m- �s textilkollekci�t, vagy a 2 m�ter magas, 1.2 m�ter sz�les �s 250 kil�s hatalmas maharadzsaruh�t. Az udvaron l�that�k �ll�t�lag a vil�g legnagyobb ez�st urn�i amiben �ll�t�lag az egyik uralkod� vitt Gangesz vizet angliai l�togat�s�hoz. A City Palace ad otthont m�g tov�bbi l�togatnival�knak, �gymint a Chandra Mahal, Mubarak Mahal, Badal Mahal, Shri Govind Dev templom �s a City Palace m�zeum.

Jantar Mantar: A v�rost alap�t� maharadzsa �p�tette ezt a "j�t�kszert" 1727 �s 1733 k�z�tt, ami a mai napig pontosan �zemel� asztron�miai �ra �s egy�b asztron�miai eszk�z�k nagy szabad t�ri kollekci�ja. Annyira bej�tt a maharadzs�nak, hogy India szerte felh�zott m�g n�gyet bel�l�k... A jaipuri a delhiben meg�p�tett mint�j�ra k�sz�lt, legmagasabb r�sze a The Samrat Jantar, ami 30 m�ter magas �s seg�ts�g�vel pontosan meg lehet �llap�tani az id�t

Hawa Mahal: Hawa Mahal, annyit jelent "Szelek Palot�ja", ami az utc�r�l egy val�di palot�nak t�nik, val�j�ban csak a homlokzata van meg�p�tve bel�l �res. Ezen, �s a sz�ps�g�n k�v�l m�g az volt a funkci�ja, hogy a palota h�lgyei az utcai �letet �rny�kb�l figyelhess�k, an�lk�l, hogy k�v�lr�l megl�ss�k �ket, ann�l is ink�bb mert �k h�remh�lgyek voltak. Lal Chand Usta tervezte �s 1799-ben Sawai Pratap Singh maharadzsa �p�tette. 953 kis ablak gazdag�tja, �gy k�nnyed�n �tj�rja a szell� (hawa) amir�l nev�t is kapta, �s aminek k�sz�nhet�en m�g a meleg h�napokban is h�s van benne.

Nahagarh Er�d: Aravali dombokra �p�lt �s r�l�tunk bel�le Jaipurra, ami kil�t�s l�legzetel�ll�t�. Az Amber �s Jaigarh er�d�kkel egy�tt k�pezte a v�ros v�delmi gy�r�j�t. Az 1857-es Sepoy felkel�s idej�n a k�rnyez� �llamok l�zad�i el�l menek�l� eur�paiaknak ny�jtott mened�ket. Az er�d magyarul a tigris lakhely�t jelenti. A legenda szerint Nahar herceg szelleme k�s�rtett ezen a helyen �s akad�lyozta az er�d meg�p�t�s�t. 1734-ben �p�tette Sawai Jai Singh II maharadzsa majd 1868-ban kieg�sz�tett�k

Jaigarh Er�d: India egyik legleny�g�z�bb er�dje 15 kilom�terre fekszik Jaipurt�l, �s szinte minden bels� l�tes�tm�nye �rintetlen. Jaigarh er�d a hegy tetej�re �p�lt Amber er�d pedig a hegy alj�ra, de mindkett� j�l �rz�tt �ttal van �sszek�tve, ez�rt sokan egy �p�letk�nt tekintenek r�. Az er�d a t�z�rs�g k�zpontja volt, �s itt tal�lhat� a vil�g legnagyobb kereken �ll� �gy�ja (Jaivana).

Amber Er�d: Jaipurt�l 11 kilom�terre fekszik Amber v�ros�ban, �s egy kor�bbi romra �p�lt, palot�ja amit Raja Man Singh, Akbar katonai vezet�je kezdett el �p�teni 1592-ben, a mai napig �ll. Az �t k�vet� sikeres uralkod�k ezt a k�vetkez� 150 �vben sikerrel m�dos�tott�k, am�g a Kachwaha dinasztia Jaipurba tette �t a f�v�ros�t Sawai Jai Singh II alatt. Legszebb r�sze a t�kr�k terme. Mikor az uralkod� �jjel itt akart kereszt�lmenni, csak egyetlen gyerty�t kellett meggy�jtania, �s az eg�sz teremben vil�goss�g lett, a sz�mtalan be�p�tett kis t�k�rnek k�sz�nhet�en.

6. nap: utaz�s �j-Delhibe, rep�l�s Kathmanduba

A Jaipur -Delhi t�vols�g 258 km, aminek megt�tel�hez Indi�ban k�r�lbel�l 5 �s f�l �ra sz�ks�ges. A rep�l�t�rre megy�nk egyb�l, ahonnan Kathmanduba, Nep�l 1300 m�teres tengerszint feletti magass�gon fekv� f�v�ros�ba �rkez�nk. A v�ros 230 n�gyzetkilom�ter nagys�g�, �s mintegy 700 000 lakosa van. A Kathmandu v�lgy m�r Krisztus el�tt 900-ban is lakott volt. A f�ldreng�sre hajlamos v�lgy legid�sebb �p�lete t�bb, mint ezer �ves. Kathmandu nev�t a Durbar t�ren tal�lhat� Kaasthamandap nev� �p�letr�l kapta, ami szanszkritb�l ford�tva legjobban a Kaasth = "fa" �s Mandap "fedett mened�k" jelent�s k�zel�ti meg. Ez a Maru Satal-nak is nevezett templom 1596-ban �p�lt. Kathmandu V�lgyben 3 f� telep�l�s tal�lhat�: Kathmandu, Lalitpur �s Bhaktapur. Kathmandu az 1960-as �vekt�l v�lt kedvelt nyugati turista k�zpontnak, amikor is kulcsfontoss�g� meg�ll�t jelentett a Himal�j�t megc�lz� hegym�sz�k �s hippik k�z�tt. Tribhuvan Nemzetk�zi Rep�l�t�r a v�rosk�zpontt�l 6 kil�m�terre tal�lhat�.

Okt�ber-November a sz�raz �vszak kezdete, �s egyben a legjobb id�pont a l�togat�sra. A leveg� tiszta, kiv�l� l�that�s�ggal, a vid�k pedig friss �s z�ld a monszunt k�vet�en. December-Janu�rban krist�lytiszta a l�that�s�g, de est�re el�gg� leh�l a leveg�. Febru�r-�prilis a sz�raz �vszak v�ge �s egy�ttal a m�sodik legjobb id�pont a l�togat�sra. A l�that�s�g a por miatt nem a legt�k�letesebb, de az id� meleg, �s ekkor ny�lik Nep�l legt�bb vadvir�ga. M�jus-J�nius �ltal�ban t�l meleg �s J�nius k�zep�t�l szeptemberig j�n a monszun �vszak, a sok es�t�l a l�that�s�g lecs�kken, az utak pedig s�rtengerr� v�lnak. Bakthapur amit Bhadgaon-k�nt is neveznek, 889-ben alap�totta Anand Dev kir�ly. Manaps�g egy 4 n�gyzetkilom�teres ter�letet �lel fel, �s a Khasa Khusung illetve a Hanumante foly�k szeg�lyezik.

7. nap Kathmandu megtekint�se

Pashupatinath Temple: Pashupatinath temploma a belv�rost�l 5 kilom�terre fekszik, a Bagmati foly� partj�n. Ez a legszentebb Shiva templom eg�sz Nep�lban. Shiva istenn�t sokf�le m�s n�ven is illetik, ezek egyike Pashupati. Pasu annyit tesz "minden �l�l�ny", Pati jelent�se "mester". Nep�l legr�gebbi kr�nik�ja a Gopalraj Vamsavali szerint, a templomot Supus Padeva kir�ly �p�tette, 753-ban. �m egy m�sik kr�nika szerint m�r �el�tte is l�tezett itt egy egyszer�bb �p�tm�ny, amit k�s�bb � kieg�sz�tett. K�s�bb Shivadeva kir�ly (1099-1126) alatt �jj��p�tett�k. A mai napig az egyik legfontosabb hindu zar�ndokhely, �gy naponta t�bb ezren l�togatj�k hat�rukon innent�l �s t�lr�l, s�t speci�lis alkalmakkor (Ekadasi, Sankranti, Mahashivratri, Teej Akshaya, Rakshabandhan, Grahana (napfogyatkoz�s), Poornima (telihold) ) enn�l is sokkal t�bben. A vil�g�r�ks�g r�sze.

Boudhanath Stupa: A k�rny�ken 45 buddhista kolostor m�k�dik, ez a 36 m�ter magas stupa, azaz buddhista templom, a v�lgy legnagyobbika, �s Kashti n�ven is ismert. Szint�n a vil�g�r�ks�g r�sze. A belv�rost�l keletre, 6 kilom�terre �p�lt.

Swayambhunath Stupa (Majom templom): Kathmandut�l 2 kilom�terre nyugatra a Vishnumati foly�val szemben �p�lt, �s tiszta id�ben kiv�l� kil�t�st ny�jt Kathmandu v�ros�ra, s�t, ha nagyon szerencs�nk van v�kony vonalban a Himal�ja cs�csait. Persze ehhez meg kell m�szni mind a 365 l�pcs�fokot a tetej�ig, ahonnan Buddha szeme n�z r�nk a falr�l, mint minden buddhista stup�r�l. �gyszint�n a vil�g�r�ks�g r�sze.

8. nap: Kathmandu k�rny�ke

Dakshinkali: Dakshinkali hindu �ldozati helye a hagyom�ny szerint er�t �s energi�t ad azoknak akik itt �ldozatot mutatnak be. Szombatonk�nt k�gy�z� sorok hoznak vir�got, csirk�t kecsk�t fel�ldozni, t�bbnyire mez�tl�b g�zolnak a v�res padl�n.

Patan: Patant tartj�k a Kathmandu v�lgy 3 kir�lys�ga k�z�l (Kathandu, Bakthapur, Patan) a legszebbnek �s legid�sebbnek. Hivatalos neve Lalitpur, es a Bagmati foly� d�li r�sz�n tal�lhat�. 16 n�gyzetkilom�ter�t mintegy 200 000-en lakj�k, �s a v�rosban a v�lgy 295 buddhista templom�b�l (vihar) 56% tal�lhat� itt. Legonfontosabb l�tnival�i a F�t�r (Durbar Square) es az Arany templom (Hiranya Varna Mahaa Vihar)

9. nap: Utaz�s Pokharaba

Ezen a napon Kathmandub�l Pokharaba utazunk. Mivel busszal ez a 198 kilom�ter k�r�li t�vols�g k�zel 8 �r�ba telne, nem t�l k�nyelmes viszonyok k�z�tt, javasolt a bels� rep�l�j�ratok haszn�lata. Pokhara el�g modern, de a turist�k sz�m�ra maga a v�ros nem sok l�tnival�t rejt. Ez�rt a k�rny�kre fogunk koncentr�lni. Lakeside Pokhara f� turista k�zpontja, a gy�ny�r� Fewa-t� partj�n, itt foglaljuk el a sz�ll�sunkat is.

10. nap: Pokhara l�tnival�i

Fewa T�: A Fewa-t� Nep�l legszebb �s m�sodik legnagyobb tava, �tlagos m�lys�ge 8,6 m�ter, maxim�lis m�lys�ge 19 m�ter, fel�lete 4,4 n�gyzetkilom�ter. D�lnyugati oldal�n v�dett erd�, �szakkeleti oldala pedig sz�pen be�p�tett.

Barahi Templom: A t� k�zep�n tal�lhat� szigetre �p�lt �p�lt a pagoda st�lus� Barahi templom, h�res zar�ndokhely. Minden nap t�bb sz�z l�togat�ja van, a partr�l 10 perc

World Peace Stupa: A d�lr�l a t� fel� magasod� 1113 m�ter magas hegyre �p�lt a vil�gb�k�t h�rtet� �p�let 1996-ban. L�legzetel�ll�t� l�tv�ny t�rul el�nk a foly�ra a v�rosra �s a h�fedte Himal�ja cs�csaira (Fishtail, Annapurna, Dhaulagiri Himals). Egy �r�s s�t�val illetve kocsival, motorral k�zel�thet� meg.

Begnas �s Rupa tavak: Ez a k�t ikert� Pokhara �szakkeleti r�sz�n a rep�l�t�rt�l 15 kilom�terre tal�lhat�. A Pokhar�b�l indul� busz buszmeg�ll�j�t�l 15 perc s�t�val megk�zel�thet� a k�t tavat elv�laszt� Sundari Danda (Pachbaiya) domb. Azont�l hogy a Begnas v�z�ben az Annapurna IV cs�csai t�kr�z�dnek, ez a k�t t� kiv�l� horg�szhely, de kenuzni, �szk�lni �s partj�n napozni, valamint �rdekes madarakat figyelni is szoktak a turist�k.

Sarangkot (1590 m): A Fewa-t� �szaki r�sz�n tal�lhat� hegy tetej�re �p�lt Sarangkot. �t �s �sv�ny is vezet a tetej�re, ahonnan megint csak l�legzetel�ll�t� kil�t�s ny�lik a Himal�ja hegyeire. Egy 3 �r�s trekkinggel �rhet� el, vagy kocsival f�l �ra, biciklivel egy �ra. Tetej�n egy kil�t�torony egy t�vcs�vel seg�t ahhoz hogy a cs�csokat m�g k�zelebbr�l megn�zz�k (Dhaulagirit�l a Manaslu cs�csokig). Az �lm�nyt m�g tov�bb fokozhatjuk, ha napnyugtakor vagy napkeltekor megy�nk fel r�.

Batulechaur (Mahendra Barlang): Ez a barlang m�g nem teljesen felfedezett, ez�rt aj�nlott tapasztalt vezet�vel �s zsebl�mp�val menni. Nev�t Mahendra kir�lyr�l kapta, �s a Pokhara rept�rt�l kb. 9 kilom�terre �szakra fekszik.

Chamere Gupha (Denev�r Barlang): Nem messze tal�lhat� a Mahendra barlangt�l,�s krisztus el�tt 2040-ben tal�lta meg a f�ld tulajdonosa. Bej�rata kiss� sz�k�s, de befele egyre t�gabb lesz, falai tele vannak istenek �s istenn�k v�sett k�peivel. Csup�n 150 m�ter hossz�, �s kb. 8 m�ter magas, de m�gis mintegy 15 000 k�l�nb�z� fajokb�l �ll� denev�rkol�nia otthona.

Seti Gandaki (Feh�r Gandaki foly�): A szurdok kereszt�lszeli a v�ros �szak-d�li ir�nyban, �s ugyan n�hol csak p�r m�ter sz�les, de 100 m�ter m�ly, 20 m�teres v�zm�lys�ggel. A foly� a Machhapuchre gleccserb�l ered, legjobb megfigyel�helyei a  KI Sing h�d, valamint Mahendrapool �s Prithvichowk. A v�ros k�zep�n a szurdok kr�ter form�j� kanyonn� sz�lesedik. A v�ros �szaki �s d�li r�sz�n csod�latos kanyonokban folytat�dik, melyek az eg�sz Pokhara v�lgy�n v�gigvonulnak. Kiv�l� kil�t�hely ad�dik a Prithvi Narayan Campust�l �s a szemk�zti oldalr�l a Kahu Danda (sz�mos foly� �s kanyon tal�lkoz�helye)l�b�t�l.Az INF-Compound m�g�tti mintegy 100 m�teres faln�l a Seti foly� szinte elt�nik, amely igaz�n l�tv�nyos monszun idej�n, amiben az a k�l�nleges, hogy m�g ilyenkor sem �rad ki a sz�k helyeken fut� v�z.  

11. nap: Utaz�s Chitwan Nemzeti Park

A Royal Chitwan Nemzeti Park Nep�l leg�regebb nemzeti parkja, a bels�, szubtropikus Terai alf�ld�n tal�lhat�, �s 1984 �ta az Unesco Vil�g�r�ks�g r�sze, t�bb mint 45 eml�sfaj, 450 mad�rfaj �s 45 h�ll�fajta �l benne.

A parkban tal�lhat� a Churia dombs�g 150-800 m�teres magass�ggal, illetve sz�mtalan krist�ly tiszta t�, foly�. A park hat�rait a Narayani es Rapti foly�k k�pezik, �szakr�l �s nyugatr�l, d�l, d�lnyugatr�l pedig a Reu foly� �s a Someshwor domb. Keleti hat�r�n pedig a Parsa vadrezerv�tum tal�lhat�. A park kl�m�j�t nagyban befoly�solja a tr�pusi monszun id�j�r�s. A 3 f� �vszak itt a t�l tavasz �s a monszun. Okt�bert�l febru�rig tart a hideg t�li �vszak, m�rciust�l tavasz kezd�dik, amit hamarosan a j�nius k�zep�n v�get �r� meleg 30 fokos ny�r k�vet, ezut�n j�nius v�g�t�l szeptemberig tart a monszun. A park megk�zel�thet� a Kathmandu -Mugling-Narayanghat aut�p�ly�n, vagy a Mahendra Rajmarg aut�p�ly�n Hetaud�b�l. Kathmandut�l 6 �ra Narayanghat, majd egy �ra Tandi Bazar. Innen 6 kilom�ter s�ta vagy �kr�s szek�r visz Saurahaba, a park bej�rat�hoz. Enn�l persze j�val egyszer�bb rep�l�vel �rkezni.

 A bej�ratt�l (Kasar Darbar) m�rt t�vols�gok:

Lamital 2.5 km

Devital 25 km

Bikram Baba (vall�si hely)1 km

Chitwan Hatisar, Sauraha 19 km 

Elef�nt nevel� centrum 3 km (Saurahat�l)

12. nap: Chitwan nemzeti Park

Megismerj�k, bej�rjuk a park nagy r�sz�t �s itt is alszunk.

13. nap: Utaz�s Chitwan-Kathmandu

Ezen  napon visszarep�l�nk Kathmanduba, ahol d�lut�n elfoglaljuk a sz�ll�sunkat.

14. nap: Kathmandu-Lahsa

Ezt az utat megtehetj�k rep�l�vel  vagy 5 nap jeeppel, �tba ejtve a Mount Everest alapt�bort a k�nai (Tibet) oldalr�l. A le�r�sban a r�videbb verzi� szerepel most. Kathmandu �s Lhasa k�z�tt frekvent�lt rep�l�j�ratok k�zlekednek, �gy �rkez�nk Tibetbe. Lhasa Gonggar rept�r 98 kilom�terre d�lre fekszik a v�rost�l.

Tibet 2 �si civiliz�ci� k�z�tt h�z�dik meg India �s K�na k�z�tt, de a Himalya �s egy�b hegyek el�g t�vols�got tartanak t�l�k. K�nai �s Tibeto-Burmaiak val�sz�n�leg m�r Krisztus el�tt 4000 �vvel �ltek itt, de a k�naiak k�s�bb a S�rga foly� v�lgye fel� kezdtek terjeszkedni, m�g a tibeto-burmaiak nom�d n�p maradtak. Tibetiek a Burmaiakt�l kb. id�sz�m�t�sunk szerint 500-ban v�ltak sz�t. Brit India vezet�i �rdekl�d�st mutattak Tibet ir�nt a k�s� 19. sz�zadban �s �gy sz�mos indiai l�pett az orsz�gba el�sz�r mint felfedez�k, k�s�bb , mint keresked�k. 1910-ben a Quin �llamvezet�s katonai er�ket k�ld�tt Tibet elfoglal�s�ra �s a dalai l�ma sz�m�z�s�re. Amikor K�n�ban bels� gondok voltak, mindig alkalom ny�lt, hogy Tibet v�gre esetleg f�ggetlenn� v�ljon, de 1950-51 �ta v�glegesen Tibet Auton�m R�gi�k�nt K�na r�sze lett.

Lhasa tradicion�lis f�v�rosa Tibetnek, �s egyben a K�nai N�pk�zt�rsas�g Tibet Auton�m R�gi�j�nak f�v�rosa is, a Mount Gephel hegy l�b�n�l fekszik. Hagyom�nyosan ez a dalai l�ma otthona, valamint a h�res Potala �s Norbulingka palot�k helysz�ne, valamint a tibeti buddhizmus szent k�zpontja. Lhasa 3650 m�teres tengerszint feletti magass�g�val a vil�g egyik legmagasabban fekv� v�rosa, amit 5500 m�ter fel� magasod� cs�csok vesznek k�r�l. Att�l f�gg�en, hogy Tibet st�tusz�t �n�ll� �llamk�nt kezelj�k, akkor Lhasa a vil�g legmagasabban fekv� f�v�rosa is, megel�zve La Pazt Bol�vi�ban (Bol�via f�v�rosa Sucre, de politikai gazdas�gi k�zpontja La Paz)

Lhasa Prefekt�ra  mintegy 30 000 n�gyzetkilom�ter kiterjed�s�  egy 544 n�gyzetkilom�teres belv�rossal, �s 500 000 f�s popul�ci�val, amib�l 255 000 a v�rosban �lnek. 87% sz�zal�ka Tibeti az itt �l�knek, de sz�mtalan m�s etnikai csoport �l itt m�g. A v�ros s�ks�gon val� elhelyezked�se miatt alkalmas hogy ott hideg telek �s elviselhetetlen�l meleg nyarak v�lts�k egym�st. �ves �tlagh�m�rs�klete 8 Celsius. F�k�nt j�lius-augusztus-szeptember az es�s h�napok, az ny�ri-�szi h�napok a legjobbak az ideutaz�sra, mivel t�bbnyire �jjel esik, napk�zben s�t a nap. �ll�t�lag 2004-ben 1,1 milli� l�togat�ja volt Tibetnek, de a k�nai hat�s�gok ennek massz�v n�vel�s�t tervezik �s 2020-ra, 10 milli� l�togat�val, akiknek a t�bbs�ge k�nai lesz.

15. nap: L�tnival�k Lhasaban

Sera Kolostor Jokhangt�l �szakra 5 kilom�terre tal�lhat�.

Drepung Kolostor a Gambo Utse hegyen van, 5 kilom�terre nyugatra Lhasat�l.

Ganden Kolostor a Wangbur hegy tetej�n 4300 m�teren a Potal�t�l 36 kilom�terre �p�lt.

Jokhang h�res buddhista temploma Lhas�ban a Barkhor t�ren tal�lhat�.

Norbulingka egy palota �s egy �t k�r�lvev� kert Lhasaban.

16. nap: Pihen�s Lhasaban

Ezen a napon alkalmunk lesz magunk felfedezni ezt a csod�latos v�ros, �s pihenni a m�snapi nagy �t el�tt Bejingbe. A Qingzang railway vagy Qinghai–Xizang railway vagy Qinghai–Tibet railway egy nagy magass�gba �p�lt vas�tvonal, ami Xining, Qinghai tartom�nyt k�ti �ssze Lhasaval. Az 1142 kilom�teres Golmud-Lhasa vonalat 2005 okt�ber 25-�n fejezt�k be, majd 2006 j�lius 1-�n ind�totta els� menetrendszer� pr�baj�ratait. A 815 kilom�teres Xining-Golmud szakasz 1984-ben k�sz�lt el. A fennmarad� 1142 kilom�teres szakasz nem k�sz�lhetett el az ut�bbi �vek k�nai gazdas�gi n�veked�s�ig. A meg�p�t�shez 3,68 milli�rd doll�r volt sz�ks�ges. Az �t t�bb, mint 80%-a azaz 960 kilom�ter, 4 000 m�ter feletti magass�gban vezet, �sszesen 675 h�don halad �t (ezek hossz�s�ga 159,88 km), �s s�nek fel�t �lland�an fagyott talajra fektett�k. Az �t legmagasabb pontja 5231 m�teren van, amikor a  Tanggula hegy alag�tj�n kel�nk �t. Hogy a magass�gi betegs�gre �rz�keny emberek is utazhassanak a vonaton, ez�rt extra oxigent pump�lnak a kabinokba a szell�z� rendszeren kereszt�l, de szem�lyes oxig�n maszk is rendelkez�sre �ll. Egy ilyen �t �ra 20-30 ezer forint, teh�t meg�ri, de egy kicsit hossz�. Lhasa �s Beijing k�z�tt a t�v �sszesen 4064 kilom�ter (Shanghaiig 4373) amit a vonat 47 �ra �s 28 perc alatt tesz meg

18. nap: Beijing

Ha vonattal j�v�nk �pp meg�rkez�nk ezen a napon, ha rep�l�vel j�tt�nk, akkor m�g van id�nk megn�zni a v�rost. �s m�g egyet megsz�llni K�n�ban

19. nap: Rep�l�s Beijing-Budapest