Az �llatok v�delm�t szolg�l� er�fesz�t�sek ellen�re, vil�gszerte emelkedik a rinoc�rosz orvvad�szat – figyelmeztet egy jelent�s

Az illeg�lis kereskedelemben a glob�lis emelked�st az �zsiai gy�gy�szati piac ig�nyei �szt�nzik – �ll�tj�k a vizsg�latot elv�gz� k�rnyezetv�d�k. Azt sugallja, hogy a t�rv�nyi betartat�s gyeng�l�se a f� oka annak, hogy n� az orvvad�szat Afrik�ban. A jelent�s szerint Afrik�ban 2006 �ta, az orvvad�szat 95 sz�zal�ka Zimbabw�ban �s D�l-Afrik�ban megy v�gbe. Az adatokat a Traffic, a vad�llatok glob�lis kereskedelm�t nyomon k�vet� szervezet, �s a Nemzetk�zi Term�szetv�delmi Sz�vets�g (IUCN) gy�jt�tte �ssze a WWF International seg�ts�g�vel. Az adatokat a CITES - egyezm�ny a vesz�lyeztetett vadon �l� �llat- �s n�v�nyfajok nemzetk�zi kereskedelm�r�l – titk�rs�g�nak ny�jtott�k be, a m�rciusi, kulcsfontoss�g� tal�lkoz� el�tt.  

A szerz�k szerint az orvvad�szok ma m�r sokkal kifinomultabb technik�kat, mint p�ld�ul �llatorvosi gy�gyszereket haszn�lnak a rinoc�roszok meg�l�s�re. Amanda Nickson, a WWF International fajprogramj�nak vezet�je szerint, a legmagasabb szinten van sz�ks�g f�kusz�lt akci�ra ahhoz, hogy a rinoc�roszok orvvad�szat�nak glob�lis kr�zis�t meg tudj�k oldani. A szerz�k az �rintett orsz�gokat megh�vt�k a m�rciusi tal�lkoz�ra, ahol bemutathatj�k azokat a tev�kenys�geket, melyeket az orvvad�szat meg�ll�t�s�ra �s az �llatok v�delm�re alkalmaztak. A jelent�s „a t�rv�nyi betartat�s hat�konys�g�nak gyeng�l�s�t �s az orvvad�szat intenzit�s�nak n�veked�s�t dokument�lt Afrik�ban”.  

A tanulm�ny szerint Zimbabw�ban a „legs�lyosabb” a helyzet, ahol az �llatok egyedsz�ma „hanyatlik, �s az �llatok ellen elk�vetett b�ncselekm�nyek el�t�l�s�nek m�rt�ke mind�ssze h�rom sz�zal�k”. Mostan�ig az orsz�g orrszarv� popul�ci�ja regener�l�dott �s j� n�h�ny �ven �t stabil volt. �m az is kider�lt, hogy D�l-Afrik�ban emelkedik az orvvad�szat �s az illeg�lis kereskedelem a rinoc�rosz szarvakkal, annak ellen�re, hogy sz�mos �j, orvvad�szat ellenes int�zked�st vezettek be. 

2006 �s 2009 k�z�tt, a jelent�s mintegy 210 �llat illeg�lis meg�l�s�t dokument�lta D�l-Afrik�ban, tov�bbi 235 rinoc�rosz elejt�s�vel Zimbabw�ban. „Ez a k�t orsz�g egy�ttesen az orvvad�szati kr�zis epicentruma Afrika d�li r�sz�n” – mondja Tom Milliken, a Traffic kutat�ja. A Traffic �s az IUCN hozz�tette, hogy az �zsiai fajok, bele�rtve a szum�trai �s j�vai orrszarv�akat, - melyek Malajzi�ban, Indon�zi�ban �s Vietnamban �lnek-, szint�n aggodalomra adnak okot. „A szum�trai �s j�vai orrszarv�aknak otthont ad� orsz�goknak fokozniuk kell er�fesz�t�seiket, hogy jobban fel tudj�k m�rni az �llatok sz�mos popul�ci�j�nak helyzet�t” – mondja Dr. Bibhab Kumar Talukdar, az IUCN �zsiai orrszarv�-specialista csoportj�nak vezet�je.  

A d�l-afrikai Kr�ger Nemzeti Parkban elektronikus chipekkel l�tj�k el az �llatokat az orvvad�szat megf�kez�se c�lj�b�l  

A szakember b�v�tett v�delmi int�zked�seket szorgalmaz, t�bbek k�z�tt az �llatok �l�helyei elveszt�s�nek megakad�lyoz�s�t, �s jobb „biol�giai menedzsmentet” annak �rdek�ben, hogy biztos�tani tudj�k, a m�g �letben l�v� egyedeknek a lehet� legjobb es�ly�k van a j�v�beli t�l�l�sre. A jelent�s azonban azt is lesz�gezte, hogy n�h�ny nemzet m�r komoly l�p�seket tett a v�delmi int�zked�sek jav�t�sa �rdek�ben. „K�l�n�sk�ppen Nep�l t�nik sikeresnek a komoly orvvad�szati kr�zis felsz�mol�s�ban”. 

A jelent�s azonban arra is figyelmeztet, hogy �zsi�ban az �llatok szarvai ir�nti egyre nagyobb ig�ny – els�sorban gy�gy�szati c�lokra – azt jelenti, hogy minden orsz�gnak meg kell kett�znie er�fesz�t�seit a vesz�lyeztetett faj v�delm�ben. Az IUCN V�r�s List�ja az afrikai keskenysz�j� orrszarv�t - Diceros bicornis – kritikusan vesz�lyeztetett fajk�nt sorolja be.