D�len a s�ks�g az indiai Gangesz-s�ks�g r�sze, annak �szaki pereme. H�rom nagy foly� alak�totta ki ezt a t�jat: a Kosi, a Narayani, �s a Karnali. �ghajlata meleg, p�r�s.

Az alacsonyabb hegys�g (Pahad) 1000–4000 m�ter magas hegyekb�l �ll. E r�gi�t k�t hegyl�nc uralja, a 'Mahabharat Lekh' �s a Shiwalik-hegys�g (m�s n�ven Churia-hegys�g). Itt fekszik a Katmandu-v�lgy, az orsz�g legterm�kenyebb �s legv�rosiasabb ter�lete. A t�bbi v�lgyt�l elt�r�en az �gynevezett Bels� Tarai (Bhitri Tarai Uptyaka) magass�ga 2500 m�ter �s gy�ren lakott.

A magashegys�g, a Himal�ja, Nep�l �szaki r�sz�n emelkedik. Itt tal�lhat�k a vil�g legmagasabb hegyei, k�zt�k is legmagasabb a 8850 m�ter magas Mount Everest. Ez a hegyl�nc a hat�r Tibet fel�. A vil�g t�z legmagasabb hegye k�z�l h�t Nep�lban tal�lhat�: Lhoce, Makalu, Cs-Oju, Kancsendz�nga, Dhaulagiri, Annapurna, Manaszlu.